Korrekten 85 esztendeje, 1934. október 22-én vezette be a Škoda a SUPERB típusnevet, amellyel a márka mindaddig mindössze Škoda 640 jelzéssel forgalmazott luxuslimuzinjainak színvonalas minőségét és kényelmét kívánta hangsúlyozni. A SUPERB első generációját 1949-ig gyártották, 2001-ben mindazonáltal a cseh autógyártó ismételten felélesztette e hagyományt és prezentálta a korszerű Škoda SUPERB első generációját. Most e széria SUPERB és SUPERB COMBI tagjaival már harmadik nemzedékében bizonyul sikeresnek, 2019-ben ugyanakkor a SUPERB SCOUT is megjelent, s a jövő év elején mutatkozik be a piacon a hálózatról tölthető hibrid (Plug-in Hybrid) hajtásrendszerű SUPERB iV.
Luxuskivitelű autók immáron nagyjából 110 éve is gördültek ki a Mladá Boleslav-i Laurin & Klement autógyár szerelőcsarnokaiból, 1907-ben mivelhogy az FF modell az első Közép-Európában készült soros nyolchengeres motorral mutatkozott be. Ezt újabb modellek követték, amelyeket a különösen nyugodt járású, tolattyús vezérlésű hathengeres Knight erőforrásokkal szereltek, azonkívül az 1929 és 1933 közt, nyolchengeres aggregáttal készült, tetszetős Škoda 860. Ezentúl a Škoda 640 új generációja kapta meg a főszerepet, amely többek között különösen modernizált központi csőváz-szerkezetével és elöl-hátul éppúgy független kerékfelfüggesztéseivel tűnt ki – s elsőként viselte a nevet, amely napjainkban is jelöli a Škoda csúcsmodelljeit.
A SUPERB név egyrészt az angolból származik, ahol mondanivalója “nagyszerű, kitűnő, kiugró”, másfelől a latin “superbus”, azaz “büszke” szóra is utal. A Škoda 1934. október 22-én vezette be, s a korszerű Škoda 640 speciális karakterét kívánta kiemelni vele. Az 5,5 méteres, 1,70 méter széles és 1,66 méter magas limuzin első példányát 1935 januárjában a Škoda-konszern korábbi vezérigazgatója, JUDr. Karel Loevenstein kapta, ameddig a színét felesége, Pavla választotta, aki a vörös mellett döntött.
A Škoda SUPERB sorozatgyártása 1935 márciusban kezdődött. A csúcsmodell hajtásáról 2,5 literes, 40,5 kW (55 LE) teljesítményű, hathengeres motor gondoskodott. A nagy kereslet nemsokára egyre hosszabb szállítási határidőkhöz vezetett: a zárt karosszériájú változatra négy hetet, miközben a SUPERB Cabriolet kivitelre akár kétszer ennyit is kellett várniuk az ügyfeleknek, akik a gazdag szériafelszereltség mellett felár ellenében hat elektroncsöves autórádiót, az első ülések mögé ugyanakkor paliszander-fa rakodópolcot is rendelhettek.
Csaknem éves ütemezésben követték egymást az erősebb hajtásrendszerek és a még gazdagabb felszereltségek fejlesztései. Csaknem 600 oldaltszelepelt (SV) motorral szerelt példány után 1938-ban a Škoda prezentálta az 59 kW (80 LE) teljesítményű 3137 köbcentiméter összlökettérfogatú, soros hathengeres kapacitás hajtotta SUPERB OHV modellt. Röviddel azelőtt ellenben, hogy 1940-ben a háború okán félbeszakadt a gyártás, még a V8-as SUPERB 4000 egy kisebb szériája is elkészülhetett. 1946-ban a Škoda egy hathengeres motorral szerelt, átdolgozott változattal indította be újra a termelést, ezt követően 1949-ben – bő ezer civil használatra készült példányt követően – politikai okokból leállították a gyártást. Az Š 952 és az Š 956 modellekből 1660 darab katonai jármű is készült.
A Škoda SUPERB 2001-ben ünnepelhette visszatérését, a modellsorozat első korszerű nemzedéke lépcsőshátú középkategóriájú modellként egészítette ki a cseh autógyártó termékportfolióját. A hátsó lábtér tekintetében a SUPERB már megjelenésekor mércéül szolgált piaci szegmensében, míg vonzó stílus és kitűnő ár/érték-arány is definiálta. 136 068 legyártott példányt követően a Škoda 2008-ban kezdte meg a második generáció gyártását, aminek karosszériája nagy szögben felnyíló csomagtérajtajával már a ferdehátú modellekével ötvözte a szokásos lépcsőshátú limuzinok előnyeit, még tovább növelve a SUPERB használati értékét. Egy évvel később érkezett első ízben a SUPERB COMBI, amely 633 – 1865 literes csomagtérrel bizonyult meggyőzőnek. A korszerű SUPERB második nemzedékében jelent meg a Škoda kínálatában többek között a kulcsnélküli nyitás és indítás rendszere (KESSY). 2015-ig 404 756 Limousine és 217 734 COMBI gördült le Kvasiny gyárának szerelőszalagjairól.
Az aktuális SUPERB széria 2015 óta örvend nagy népszerűségnek az egész világon. Soha ezelőtt nem fogalmaztak meg ilyen magas dizájn-elvárásokat és nem alkalmaztak ennyi új technikát Škoda-modell tervezése esetén, s még sosem jelent meg ennyi új “Simply Clever” javaslat, emellett még sosem alakítottak ki a Škoda mérnökei ilyen tágas teret a vezető, az utasok és csomagjaik részére. A felsőbb járműkategóriákból átvett, új vezetői segédrendszerek egész serege gondoskodik nagyobb biztonságról és kényelemről, valamint a környezet fokozott védelméről. 2019-ben a Škoda zászlóshajója globális frissítésen esett keresztül, s a teljes-LED-Matrix fényszórók, azonfelül az modernizált vezetői segédrendszerek bővített kínálata mindössze pár példa mindazon műszaki különlegességekre, amelyek a SUPERB modelleket kategóriájuk egyik a legszigorúbb biztonsági előírásoknak megfelelő és legkényelmesebb tagjaivá avatják. Szintén újdonság a SCOUT lifestyle-változat, továbbá a különösen dinamikus és takarékos, ezenfelül csekély károsanyag-kibocsátású új EVO-motorgeneráció 110 kW (150 LE) teljesítményű 2.0 TDI turbófeltöltésű dízel erőforrása. A jövő év elején a SUPERB iV bővíti a kínálatot, amely hálózatról tölthető hibrid (Plug-in Hybrid) hajtásrendszerével a széria első elektromos tagjaként érkezik.
A SUPERB modellek csaknem 54 százalékát európai ügyfelek vásárolják, de a cseh autógyártó csúcsmodellje Kínában is nagy keresletnek örvend: a 2018-ban összesen kiszállított 137 500 darabból 43 700, azaz csaknem minden harmadik ott, a Škoda nemzetközileg legnagyobb piacán talált gazdára. A SUPERB második legnagyobb piacának 19 200 autóval Németország bizonyult. 2001-től az ez évi első negyedév végéig a SUPERB három korszerű modellgenerációjában összesen 1 280 600 autó gördült le a Škoda szerelőszalagjairól.